Tudtad? Mi köze a főzés feltalálásának az élelmiszerbiztonsághoz?

A főzés feltalálása az emberiség történetének korai időszakaiban történt, valamikor a Neander-völgyi ember kialakulása körül fedezhették fel a főzést, kb. 75 000 évvel ezelőtt. Az ősember levelekbe is burkolhatta, illetve agyaggal kenhette be ételét, melyet aztán a forró parázsba helyezett, de akár nyárson is megsüthette. A fözés feltalálásáról többféle elmélet létezik. 

Az elfogadott elmélet szerint  tűz felfedezése és megőrzése után az emberek egyre több időt töltöttek a tűz közelében és a véletlenül kipottyant élelmiszerek, amelyek a tűzre estek, észrevétlenül megfőttek, vagy sültek, az emberek pedig észrevették, hogy ezek az ételek ízletesebbek és könnyebben emészthetővé váltak. Ez valószínűleg több száz vagy akár több ezer éven át tartó folyamat volt, amely során az emberiség fokozatosan megtanulta a tűz használatát és a táplálék hőkezelésének előnyeit. 

A főzés során az ételek könnyebben emészthetővé válnak, és ez lehetővé tette a tápanyagok hatékonyabb kiaknázását és a nagyobb kalóriabevitel biztosítását. Ez persze hozzájárult, hogy az ekkor kialakuló emberiség változatosabb és táplálóbb ételeket fogyasszon, ami kulcsfontosságú szerepet játszott a társadalmi és biológiai fejlődésben.: A tűz használata és a főzés folyamata hozzájárult az élelmiszerbiztonság javulásához. A megfelelő hőkezelés lehetővé tette a mikroorganizmusok elpusztítását, csökkentve ezzel az élelmiszerrel kapcsolatos megbetegedések kockázatát. Ez növelte az élelmiszerhozamot és hozzájárult a népesség növekedéséhez és  egészségének javulásához.

Társadalmi fejlődés: A tűz feltalálása és a főzés technikáinak fejlődése hozzájárult a társadalmi fejlődéshez és a közösségi szerveződéshez. Az étel elkészítésének központi szerepe megerősítette a közösségi összetartozást és a munkamegosztást. Az étkezések közös eseményekké váltak, ami erősítette a kapcsolatokat.